Civilektől civilekről nemcsak civileknek

Civil háló

Civil háló

Szegregáció Hollandiában és Magyarországon, 2. rész

2015. szeptember 14. - civilhalo

Szöveg: Szabó Attila

A szegregáció, amivel itt a Ciha Blogon már foglalkozunk egy ideje, nem csak magyar probléma. Mindig minden társadalom kitermeli és elkülöníti a maga kisebbségét. Néha nem árt kicsit kitekinteni a magyar valóságból, hogy pontosabban értsük a helyzetet. Van-e megoldás Amszterdam fekete és fehér iskoláinak problémájára? Ezt a kérdést feszegeti a The Atlantic magazin cikke.

Két általános iskolából néhány gyerek, sokan közülük török és marokkói gyökerekkel, fehér pólókban mentek az utcára, azzal a felirattal, hogy “Elég fehér ez nektek?” A hátoldalán pedig azzal: “Az integráció minden gyermek joga!” A gyerekek a tanáraikkal és a szüleikkel együtt ezzel a kampánnyal szeretnék több “fehér” kortársukat az iskolájukba csábítani. Merthogy az iskolájukban a gyerekek 60 százaléka migráns hátterű. Ezek a gyerekek pedig nagyon sokszor olyan családokban nőnek fel, ahol nem beszélnek a szülők hollandul.

9.jpg

A kampányba bevont iskolák etnikailag kevert környéken találhatóak. “Mikor, különböző okokból egy iskola elkezd ’feketévé válni’, nagyon nehéz megfordítani a trendet.” - véli az iskola szóvivője. “A fehér gyermekek szülei nem akarják többé ezt az iskolát választani. Meg tudom őket érteni: Mindannyian szeretjük magunkat otthon érezni, ez pedig azt is jelenti, hogy olyan embereket akarunk látni magunk körül, akikkel azonosak a kulturális gyökereink.”

Nagyjából 500 ilyen “fekete iskola” létezik Hollandiában. Ez a rendszer pedig korlátok közé szorítja a kisebbségi csoportok esélyét, hogy elsajátíthassák a többségi kultúrát. Ezáltal létrehozva egy folyamatosan újratermelődő alacsony szociális-gazdasági státuszú réteget.

Amszterdam a világ egyik legmultikulturálisabb városa (811.000 lakos, 150 különféle országból). A város lakóinak harmada nem a nyugati országokból érkezett és az iskolás gyerekek között már 50 százalék fölötti ez az arány. A legtöbb Hollandiába letelepedőnek számot kell adnia holland nyelvtudásáról. Az egyébként is szigorúnak mondható bevándorlási szabályok ellenére az iskolák szegregáltak maradtak. Ennek legfőbb oka, hogy Hollandiában a szülők – akár csak Magyarországon – maguk választhatnak iskolát a gyermekeiknek. És ott ezt nagyon fontosnak is tartják. Legtöbbször pedig olyan iskolát választanak gyermekeiknek, ahová a hozzájuk hasonló társadalmi-gazdasági helyzetben lévők gyerekei is járnak. Ennek következtében alakulnak ki a kevert etnikumú környékeken a “fekete” és “fehér” iskolák.

A holland alkotmánynak 1917 óta része a szabad iskolaválasztás, ami kiterjed az állami, alapítványi és magániskolákra is. Ez a tradíció a vallási különbségek miatt vált fontossá, máshová küldték a gyermekeiket a protestánsok, a katolikusok és a felekezeten kívüliek. De, ahogyan az ország egyre kevésbé vallásossá vált az 1950-es évektől, egyre inkább az oktatás színvonala határozta meg a kiválasztandó iskolát. A rendszer akkor kezdett el rosszul működni, mikor Hollandia Törökországból és Marokkóból toborzott vendégmunkásokat, akik végül letelepedtek.

A szülők általában a legközelebbi iskolába íratják a gyerekeiket, ami így is szegregációhoz vezet, mivel alapvetően megfigyelhető egy lakóhelyi elkülönülés, mint ahogyan azt Magyarországon is tapasztaljuk roma-magyar viszonylatban. A kevert környékeken az iskolákban ezen felül is megjelenik a szegregáció. Pedig éppen ezek az iskolák és környékek adhatnának lehetőséget az integrációra. “Megnéztük, hogy miért nem történik meg a keveredés az iskolákban és azt gondoljuk, hogy a szabad iskolaválasztás és az iskolák felvételi eljárásai miatt.” – mondja a szakértő.

00147179.jpeg

Az iskoláknak nincsen joga, hogy kijelentsék magukról “fehér” vagy “fekete” intézmények akarnak lenni, viszont informálisan képesek nyomást gyakorolni a szülőkre és azt mondják a nekik, hogy “vannak ám más iskolák is a környéken, ahol az ön gyereke jobban érezné magát a hasonló hátterű osztálytársak között. Sokkal jobb lenne az ön gyerekének, ha oda iratkozna be.” Nijmegen város helyi önkormányzata azzal próbálkozik, hogy előírja a kötelező arányt az iskolákban a holland és a nem nyugati származású bevándorló gyerekek között (30-70 %). Több ezer szülő közül csak tíz tiltakozott a szabályozás ellen.

A cikk összehasonlítja mindezt a San Franciscó-i rendszerrel, ahol nagyon hasonló problémák vannak, bár ott a legfontosabb a lakóhelyi szegregáció. A nem migráns hátterű és a migráns hátterű emberek alapvetően távol élnek egymástól, így az iskolák a földrajzi távolságok miatt válnak szegregátumokká. Az USA-ban máshol ezen a problémán a hollandhoz hasonló kvótás előírásokkal tudtak segíteni. Hollandiában viszont, általánosságban a szabad iskolaválasztás egyszerűen túl fontos az embereknek. Úgy vélik, hogy ha ők maguk fehérek és jól iskolázottak, akkor a gyerekeiknek is olyan iskolába kell járniuk, ahol fehér és jól iskolázott emberek gyermekei lesznek az osztálytársak.

Mivel azonban a “fekete” iskolák között is vannak jól teljesítők, így a “Elég fehér ez neked?” kampány arra világít rá, hogy sokan nem is nézik, mit kaphat a gyermekük az iskolától, ha ott nem a saját társadalmi rétegükhöz hasonló gyerekek vannak. Egyszerűen csak szín alapján választanak. Így pedig képesek a gyengébb színvonalú iskolát választani, ha úgy látják ott több a fehér gyerek. “Egy multikulturális társadalomban élünk, a gyerekeket az iskolában kell erre felkészíteni.” - véli a témával foglalkozó szakember.

Magyarország némiképpen más. Itt nem nagyon vannak a szegregált iskolák között jól vagy akár csak közepesen teljesítők sem, így nehéz lenne egy ilyen kampánnyal bármit elérni. Azonban a probléma mégis hasonló. Ha az iskolában nem tanulnunk meg együtt élni, nem tanulnunk egymástól, akkor az utolsó kiutat is elzárjuk az elől, hogy a kevert etnikumú térségekben az emberek békésen, egymást megértve tudjanak együtt élni.

Talán az lehet az első lépés, hogy az itthoni “fekete” iskolákat vonzóvá tesszük. Ha a legjobb tanárok, a legjobb felszereltség, a legjobb infrastruktúra ezekben a sulikban lenne elérhető, akkor kevésbé lenne értelme a szegregációnak. Sajnos jelenleg ennek éppen az ellenkezője tapasztalható.

A fotók forrása:

12

A sorozat első cikke itt

süti beállítások módosítása