Civilektől civilekről nemcsak civileknek

Civil háló

Nem elég összedobni a gyerekeket, hogy meglegyen az integráció

2015. június 02. - civilhalo

A cikk az Abcúg oldalán jelent meg

A minisztériumi állását cserélte iskolaigazgatóira, majd pár év alatt megszüntette az iskolai szegregációt a kisvárosban. A romaságát felvállaló ácsi polgármester, Lakatos Béla egy beszélgetésen mondta el, hogyan kell felzárkóztatni a hátrányos helyzetű gyerekeket az iskolában, és mi a baja a mai közoktatási rendszerrel.

“A 90-es években még volt olyan, hogy cigány iskola és óvoda” – nosztalgiázott Lakatos Béla, aki jelenleg Ács város polgármestere, de húsz évvel ezelőtt még tanfelügyelőként járta a déli országrészt. Szerinte akkor teljesen általános volt, hogy a városi, szuperül felszerelt óvodában az óvónéni felügyelte, ahogy a gyerekek alszanak, nem sokkal arrébb viszont, az óvodában, ahová a cigány gyerekek is jártak, nem is volt óvónő, csak két dajka. Az iskolában pedig külön cigány osztály volt, ahová azok kerültek, akikkel a tanítók nem tudtak mit kezdeni.

A tanár végzettségű Lakatos szerint azóta változtak az idők, ma már az egyetemen sem lepődnek meg az emberek, ha cigány hallgatót látnak. A változás azonban szerinte nagyon lassú, például neki is sokáig kellett a minisztériumban lobbiznia, hogy tegyenek a szegregált osztályok ellen. “Nem jutottak el a kisemberig, megvoltak azok a politikai vonalak, amik elsőbbséget élveztek, és ez most is megvan” – mondta az akkoriban regnáló MSZP-SZDSZ kormányról Lakatos, aki máig a Fidesz tagja.

A minisztériumi pályafutását még az első Orbán-kormány alatt kezdte, a romák felzárkózására érkező uniós támogatásokkal foglalkozott, és az állást a kormányváltás után is megőrizhette. Végül maga mondott fel, és ment vissza a szülőfalujába, Ácsra iskolaigazgatónak.

acs.jpg

A szülőkre figyelni kellett

“Benne volt a kinevezésemben, hogy teljes integrációt hajtok végre” – mondta. Nem úgy csinálta, mint a szomszéd falu, ahol összedobták az összes fogyatékos gyereket egy osztályba a nagyiskolába, hogy meglegyen az integráció. Figyelt az arányokra, kéttanáros rendszert vezetett be az alsóbb osztályokban. Gyógypedagógusokat vett fel, akik akár a tanórák alatt, külön foglalkoztak az azt igénylő gyerekekkel. Azoknak a tanároknak pedig, akik integrált osztályt vállaltak, 15 ezer forinttal megemelte a fizetését.

“A szülőkre figyelni kellett, mert ha beteszem a roma gyereket az osztályba, akkor a szülők háborodnak fel a legjobban” – mondta. Szerinte ez jogos félelem, azt ugyanis nem szabad engedni, hogy a felzárkóztatás a tehetséggondozás rovására menjen.

Ő ezt úgy kezelte, hogy már a kezdésnél összehívta a szülőket, és elmondta nekik, milyen változásokat készül bevezetni az iskolában. Azt a gyakorlatot viszont nem tűrte, ami szerinte elterjedt a vidéki iskolában: éspedig, hogy a tehetősebb szüők elére megbeszélték, hogy az ő gyerekük osztályát melyik, jobb képességű pedagógus fogja oktatni, majd ezt lebeszélték az iskola vezetésével is. Az eredmény az lett, hogy a gyerekek átlaga nem romlott, és a szülők sem voltak felháborodva.

A tanárok közül azonban “volt, aki szívta a fogát”. Lakatos szerint a negyven százalékuk azt mondta, hogy ez ökörség, a többségük azonban támogatta. “Nem szabad megijedni, nem lehet mindenkinek a kedvére tenni, mert akkor nem lesz semmi” – mondta Lakatos.

A gyerekek már a vonaton elkallódtak

“Megcsináltam azt is, amit most kitalált a kormányzat: a duális képzést” – mondta Lakatos. Észrevette ugyanis, hogy a szakiskolába járó hátrányos helyzetű gyerekek folyamatosan kihullanak a rendszerből. Szerinte ez érthető volt, a szakiskola 30 kilométerrel arrébb volt, “a gyerek már a vonaton elkallódott, vagy csak a tatai tóig jutott”.

Lakatos fogta magát, és elment a környéken lévő cégekhez, hogy megkérdezze, milyen szakemberekre van szükségük, akiknek legalább 5-6 évre munkát tudnak biztosítani. Meglepetésére a körútja azt az eredményt hozta, hogy nyomdászokra van szükség. “A Nokia gyárban például nyomdai technológiával gyártottak a soron” – tette hozzá.

Végül összeszedett évente húsz főt, akiknek a nagy része le is tudott vizsgázni. “A mai napig csomó gyerekem dolgozik nyomdában, öt osztály ment ki”  mondta. Hozzátette, hogy az ott szerzett tapasztalatai miatt nem híve a tankötelezettség 16 évre történő leszállításának. A képzésen résztvevő fiatalok nagy része ugyanis 16 év fölötti volt.

Végül 2010-ben felhagyott az iskolavezetéssel, és elindult a polgármesterségért. Azt mondta, azért, mert így több lehetősége volt pénzt hozni a városba. Végül 2010-ben és 2014-ben is a szavazatok több mint felével nyert. “A nagypolitikában csak az tud érvényesülni roma ügyben, akit a többségi társadalom is elfogad. Ezt én azért tudom, mert egy olyan várost vezetek, ahol többségében nem romák élnek” – mondta.

Több pénzt adna a borsodi iskoláknak

“Mik a magyar közoktatás legfőbb problémái” – hangzott az első hallgatói kérdés Lakatoshoz. Azt mondta, hogy a tankötelezettség korhatárát újra fel kéne vinni, a finanszírozásában pedig a francia modellt vezetné be. Ez szerinte azt jelentené, hogy az ország egyes régiónak iskoláiba az alapján menne több vagy kevesebb pénz, hogy mennyire elmaradott a régió. A hátrányos helyzetű régióknak ugyanis más elbírálás alá kell esniük.

”Ha egy frissen végzett pedagógusnak felajánlanak egy Borsod megyei és egy budapesti állást, akkor a budapesti állást fogja választani” – magyarázta. Szerinte emiatt motivációt kell biztosítani: vagy a vidéki iskolákat kell jobban felszerelni, vagy az ott tanító tanároknak kell magasabb bért adni.

Beszélt az országban egyre több iskolát működtető egyházakról is. “Az egyházi és alapítványi oktatás ma sokkal példamutatóbb Magyarországon, mint az állami” – mondta. Szerinte ez azért baj, mert alapvetően nem az egyházak feladata az oktatás biztosítása, hanem az államé, amely most úgy látszik, hogy inkább megpróbálja eltolni magától ezt a feladatot, például azzal, hogy átadja az iskolákat az egyházaknak.

Példaként hozta a Nyíregyházán működő Huszár-telepi iskolát, amelynek ügyében a közelmúltban született bírósági ítélet. A cigányok lakta telepen lévő iskolának az üzemeltetését még korábban átvette az egyház. Ez jogvédők szerint szegregációt jelent, a Kúra szerint azonban nincs szó szegregációról, a szülők ugyanis a saját maguk döntése alapján viszik oda a gyerekeket, nem kényszerűségből.

Lakatos szerint a Huszár-telepi iskola egy szép kezdeményezés, neki inkább azzal van problémája, hogy ez a módszer azt az üzenetet közvetíti a Nyíregyházán működő többi, állami fenntartású iskolának, hogy a hátrányos helyzetű gyerekek problémáját nem nekik kell megoldaniuk, így fellélegezhetnek.”Én nem azért nem támogatom a Huszár-telepi iskolát, mert nem hiszem, hogy az egy jó iskola, hanem azért, mert leveszi a megoldási kényszert a többi iskoláról” – mondta.