Civilektől civilekről nemcsak civileknek

Civil háló

Peremvidéken - egy készülő Avas történeti tanulmányról

2015. július 27. - Dialog Egyesulet

jo.jpg

A miskolci Avas történetének kutatása könnyű feladatnak látszik első nekifutásra. Amikor azonban a kutató nekiveselkedik a feladatnak, akkor szembesül a ténnyel: a feladat nem is olyan könnyű.

Sok problémát okoz a „szakirodalom” beszerzése. Bár Miskolc város története elég jól dokumentált, mégis problémát okozhat a kutató számára az Avassal kapcsolatos kulcsfontosságú információk beszerzése. Ennek oka leginkább az, hogy az Avas sok évszázadon keresztül nem volt olyan sűrűn lakott területe a városnak, mint manapság. A fellelhető szakirodalom szerint csak az utóbbi 50-100 esztendőben vált a városi lakosság lakhatásának szempontjából fontossá. Azt megelőzően más, elsősorban mezőgazdasági jellegű feladatokat látott el a terület (szőlős, gyümölcsös). 

Korai történetére vonatkozóan a Miskolci Megyei Könyvtárban találhatunk értékes adatokat, melyekhez aránylag könnyen, és gyorsan hozzájuthatunk. Az ember naivan azt gondolja, hogy ez a nehezebbik feladat, de hamarosan kiderül, hogy a közelmúlt fontos adatainak beszerzése sokkal macerásabb dolog, és több utánajárást igényel.

A közelmúlt városi határozatairól szóló hivatalos okiratokat a városi levéltár Alsózsolcán tárolja. A kutató ilyenkor kicsit bosszús, mert időnként hajlamos megfeledkezni arról az aprócska tényről, hogy a szóban forgó okiratok tárolásához szükségeltetik egy a célnak megfelelő helység is, arról nem is szólva, hogy az okiratok kutatására méltó körülményeket is kell biztosítani…

Így az Avas építésének elhatározásával, az Avasi Gimnázium, és az avasi templom építésével kapcsolatos hivatalos okiratok, városi határozatok, képviselői indítványok is Alsózsolcán találhatóak jelenleg, ahol az előbb említett méltó körülmények biztosítva vannak mindazok számára, akiket a téma érdekel. Ezen okiratok tüzetes áttanulmányozása még folyamatban van.

Azonban a munka ezzel még nem ért véget, hiszen a lakótelep építése számos más vizsgálni valót tartogat a kíváncsi kutató számára. Pl.:

  • Milyen előzményei voltak a lakótelep építésnek Magyarországon?
  • Hogyan került képbe az Avas, mint lakótelep építésre alkalmas hely?
  • Miért pont ilyen módon alakították ki az Avas-dél elrendezését?
  • Miért pont ezzel a technikával építették a lakótelepet?
  • Kik lettek az új lakótelep lakói?
  • Miért pont ők? És mi történt velük az elmúlt évtizedek során? Elköltöztek, ottmaradtak?
  • Vannak-e újabb hullámban beköltöző lakói az Avasnak?
  • Szeretnek-e itt élni az emberek?
  • Hogyan változtak meg a társas kapcsolatok az elmúlt évtizedekben az Avason?
  • Milyen közösségi terek léteznek az Avason és azok hogyan működnek?

 Mindezen kérdések megválaszolására tesz kísérletet és nyit meg újabb kérdéseket a készülő tanulmány, mely Peremvidéken címmel lát majd napvilágot.

Csendes József