A modern, kihívásokkal teli XXI. századi társadalom újfajta tudást igényel az embertől. Ennek a tudásnak a megszerzése sok gyerek számára nem jelent problémát, szüleikben semmiféle kétség nem merül fel ezzel kapcsolatban. Ám nem mindenki ilyen szerencsés. Vannak gyerekek, akik nem kapják meg a lehetőségeket, és vannak szülők, akik nem tudják ezeket megadni.

Számukra a tanoda-hálózat nyújtja talán az egyetlen megoldást, a kiutat. Az a hálózat, ami kívülről segíti a diákokat, hogy sikeresek legyenek az iskolában. Olyan intézményrendszer a tanoda-hálózat, ahol a hátrányos helyzetű, sokszor halmozottan hátrányos helyzetű gyerekek iskolai sikerességét segítik elő. Azoknak a gyerekeknek próbál segítséget nyújtani iskolán kívüli oktatási és szabadidős lehetőségek támogatásával, akik olyan mélyszegénységben élnek, hogy a mindennapi lehetőségeik is hiányoznak az életben. Sokszor a tanoda nyújtja számukra a melegedést és az étkezés lehetőségét is.

A szegregáció miatt még súlyosabb helyzetben lévő roma gyerekek esélyeit az iskolában és később a munkaerőpiacon szinte csak a tanodák tudják valamennyire javítani. Mert aki hátrányos helyzetből érkezik a közoktatási rendszerbe, annak komoly esélye lesz arra, hogy valamiféle tanulási problémával nézzen majd szembe.

A tanodák célja a méltányos oktatás elérése. Olyan környezet kialakítása, ahol minden gyerek függetlenül attól, hogy honnan jött, milyen lehetőségekkel rendelkezik, ki tudja önmagát teljesíteni, tehetségét és képességeit ki tudja bontakoztatni. Jól tudják az itt dolgozók, hogy a társadalom egyik legfontosabb integráló eszköze az iskola, leginkább az általános iskola, éppen ezért kell különösen odafigyelni az ilyen korú diákokra. Ha elérik őket, ha bent tudják tartani az iskolarendszerben, akkor egy boldogabb jövőben találkozhatunk ezekkel a gyerekekkel, akik immáron értékes tagjai a környezetüknek.

Az itt dolgozó emberek túlléptek a mindennapokon, a rászoruló gyerekek után nyúltak, és nem engedték, hogy elkallódjanak, és kikerüljenek az iskolarendszerből. Munkájuknak köszönhetően az innen kikerültek könnyebben boldogulhatnak a munkaerőpiacon, és a társadalmi mobilizáció területén is sikeresebbek lehetnek.

Amennyire az tanoda helyzete engedi, módszereiket a gyerekek egyéni szükségleteihez igazítja. Felkészíti őket a középiskolára, vagy éppen abban segít, hogy bent tudjanak maradni, hogy el tudják végezni azt. Legnagyobb eredményük, ha a diákjuk az érettségire tud készülni. Legfontosabb, hogy megtalálják azokat a rászoruló gyerekeket, akiken segíteni kell. Ennek érdekében beiratkozási napokat tartanak, tájékoztatják az iskolákat, és a szülőket a lehetőségekről.

Ugyanakkor a tanoda gyerekvédelmi funkciókat is ellát. Komplex módon, a családokkal szoros együttműködésben próbál segíteni abban, hogy ezeknek a fiataloknak sikerüljön megélni azokat az életfolyamatokat, amik elengedhetetlenek, hogy a társadalom aktív tagjai lehessenek. Ezek a módszerek lehetnek különböző szerepjátékok és vetélkedők a közös foglalkozások során, a pályaválasztási programokba történő bekapcsolódás, valamint a kreativitást elősegítő technikák megismertetése a fiatalokkal.

Sikerként élik meg, ha a gyerekek nyitottabbak lesznek a világra, megismerkednek a kultúra sokszínűségével, a saját szűkebb környezetükkel, aminek következtében könnyebben teremtenek kapcsolatokat másokkal.

Van olyan munkatársuk, aki a tanodás volt, majd a főiskola elvégzése után visszajött, hogy a tanodában dolgozhasson. Ez az egyik legnagyobb bizonyítéka annak, hogy komoly lélekmentés folyik ezekben az intézményekben. A családokkal és más intézményekkel is nagyon szorosan együttműködnek annak érdekében, hogy hosszú távú eredményeket érjenek el.

Jelenleg 180 gyerekkel foglalkoznak. A tanoda 2000-ben indult Bátonyterenyén, majd 2010-től Kisterenyén, Lucfalván, és Mátraverebélyen is megkezdte működését. Ma a programokat 70 magán személy támogatásából biztosítják, akik havi 2000 forinttal, vagy évi 24.000 forinttal támogatják a tanodát. Hat olyan alapítvány cég van, aki még segít fenntartásban. Az általuk adományozott összegek 100.000- és 300.000 forint között van éves szinten.

Állami támogatást nem kapnak jelenleg, a most elbírált pályázatokban mind a négy tanoda úgynevezett tartaléklistára került. A zökkenőmentes működéshez természetesen az állandó és kiszámítható forrásbiztosítás lenne a megoldás, ennek hiányában pedig mindennap az életben maradással küzdenek ezek az intézmények.